Ennyi ideje vagyok a munkahelyen, és mostanra eljutottam oda, hogy már meg tudom oldani a rám bízott feladatokat. Lassan tanulgatom a hierarchiát, azaz hogy melyik főnök mennyire megközelíthető - ez a legnehezebb a dologban. Külföldiekkel is beszéltem telefonon, és meglepően jól ment ahhoz képest, hogy a hallás utáni szövegértés volt mindig is a gyengém.
A kettlebell nagyon jó, mostanra kezdi megszokni a testem a terhelést. Azzal viszont gondban leszek, ha bármit "mellé akarok tenni", mivel ez a heti két edzésből álló hétfő-szerda ritmus éppen elég fárasztó ahhoz, hogy ne akarjam túledzeni magam. (Régi szép idők, amikor még heti 4 kung-fu edzésen vettem részt, és azokból kettő haladó volt...) Egyelőre azon gondolkodom, hogy az edzésen vett bemelegítő és levezető gyakorlatokat megcsinálom azokon a napokon is, amikor nincs bell, illetve esetleg nézek egy uszodát. Vagy elmegyek futni az Orczy-kertbe.
A hétvégén otthon leszek, és feltett szándékom vízre szállni, akár kenuval, akár - ha újdonságra vágynék - kajakkal. Az a baj, hogy úgy érzem, 25 évesen akarom behozni azt a mozgáshiányt, amit 19 éves koromig összehoztam, csakhát az életritmusom, a kötelezettségeim és a vállalásaim arra kényszerítenek, hogy válogassak.
Augusztusban elvileg lesz egy krav-maga bevezető szeminárium, lehet, hogy 3000 forintért megnézem, milyen az az edzés. Illetve a novemberi Rammstein-koncert van célkeresztben, ahhoz egy szabadnapra is szükségem lesz.
A szakmáról még annyit, hogy beadtam a jelentkezésemet szakképzésre, és sajnos nem a Napfény Városába. Nagyon várom már, remélem, felvesznek. Szegedre pedig igazából akkor megyek le, amikor akarok, jó lenne egy hosszabb hétvégi program barátokkal. Még elválik, egyelőre Baján is éppen elég mozgalmas lesz az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése